Jokl József pékmester

(1914-1997)

A képen balról a 2. Jokl József

A Baranya megyei Máriakéménden született, jómódú sváb család negyedik gyermekeként.
Édesapja Jokl József gordonkaművész, édesanyja Fűrész Mária.
Elemi iskoláit Máriakéménden végezte, majd Mohácsra került pékinasnak, egy szigorú pékmesterhez, aki kitűnő szakember hírében állott, a szakma minden ágát értette. Ebben az üzemben, fateknőben kovászoltak és mindent kézzel csináltak, így módjában állt a szakma minden csínját–bínját elsajátítani. Megtanították a helyes, pontos munkavégzésre.

Jokl József a kép jobb oldalán

Az inasévek keményen teltek, emberpróbáló időszak volt, éveken keresztül napi 16-18 órát kellett keményen dolgozni, amelynek nagy része éjjeli munka volt, s csak a hét egy vasárnapjának délutánja volt szabad. (85 kilós liszteszsákot a kocsiról a raktárba hordani, kovászolás, dagasztás, kemencefűtés, vetés, tűzkihúzás, -megállás nélkül. A munka végeztével kezdtek neki rendbe hozni a pékséget: takarítás, súrolás, pléhtisztítás…) Míg a munkások válthatták egymást, az inasok szakadatlanul dolgoztak. Ez az időszak meghatározó volt számára, hatással volt egész életére.

Jokl József középen áll.

Ebben a pékségben a felszabadulásáig dolgozott, majd segédlevéllel a kezében Dombóvárra került egy nagy üzletembernek és szaktekintélynek számító elismert pékmesterhez. Itt megbecsülték szaktudását, a mester marasztalta, a pékség irányítását akarta rá bízni, de ő mégis úgy döntött néhány év után, hogy elmegy valcolni (vándorútra). A sütőszakmában réges-régi hagyomány volt a vándorút, a szokás még a céhvilágból maradt fenn.
Budapestre került, ahol több kitűnő szakemberrel dolgozott együtt, többek között Marosán György későbbi politikussal. Budapesten több pékségben is dolgozott. Utoljára a nagyhírű WOLF pékségben tökéletesítette tudását, ahol már megbecsült aranygalléros szakemberként jóval az átlag felett keresett. A pékszakmában konjuktúra volt, s jól lehetett keresni. Ez után tette le a sütőmesteri vizsgát.

A képen a középső sorban balról a 4. Jokl József

Mosonmagyaróvárra katonai szolgálat miatt került, ahol megismerte Lang Máriát, akivel 1940 –ben házasságot kötött, házasságukból két gyermekük született Mária és Ildikó. A házasságkötést követően Mosonmagyaróváron, a pozsonyi úton nyitotta meg első pékségét, hagyományos falazott, fafűtéses két sütőteres kemencével, ahol kenyérféléből, péksüteményekből és finompékáruból több fajta termék készült, friss sós és édes sütemények, (lángost, más néven rongyos kapcát, zsírosbodagot is sütöttek, szilveszteri mulatságra malacot). A világháború alatt frontszolgálatot teljesített, ahol a hadifogságban is hasznát vette mesterségének (ez idő alatt felesége egyik húgával működtette a pékséget). A több éves frontszolgálatról hazatérve folytatta a pékség irányítását. Néhány évvel később a Serényi házban – mai Fő utca 17. – (amelyet Serényi János pékmestertől vett át) alakított ki új pékséget 4 kemencével, dagasztógéppel, kiflisodrógépekkel, üzlethelyiséggel. Itt már a megnövekedett keresletnek megfelelően tovább bővült a termékskála, valamint a termékek mennyisége. Személye, szaktudása, az évek során összegyűjtött tapasztalata, szakmája és a kenyér iránti tisztelete méltán tette híressé, elismertté a város és környékén. A pékséget kétszer elvették tőle, először a Rákosi-korszak alatt 1949-ben az államosítás során, mely után újra kezdte, majd 1957-ben a Kádár-korszak alatt az Állami Sütőipari Vállalat vette át a pékséget, ahol tovább dolgozhatott vezetőként. A hetvenes évek elején a pékséget lebontották, lakásokat alakítottak ki belőle. 1974- től a Sütőipari Vállalatnál dolgozott nyugdíjazását követően még 11 esztendeig. Később is tevékenyen részt vett több pékség beindításában Mosonmagyaróvár és környékén, amíg egészsége engedte.

A Mosoni Sütőipari Vállaltnál ( Jokl József a kép jobb oldalán)

Többszörös „Kiváló Dolgozó”, kimagasló munkájáért különböző elismerésekben részesült. Rajongott a sportért, fiatal korában bokszolt, futott, labdarúgó játékvezetőként működött. Mosonmagyaróváron volt sportvezető, valamint
a Labdarúgó Játékvezető Testület elnöke több évtizeden keresztül. Több tehetséges – többek között NB I- es és FIFA – játékvezetőt indított el a pályán.

Köszönöm szépen Nagy Krisztiánnak az életrajzot és a képeket