Homepage / Galéria / Pettrits István és József mézeskalácskészítő mesterek
A cukrászok és csemegések védőszentje Szent Maklár remete, aki 408. körül halt meg. Alexandriában cukrászlegény volt, 40 éves korában lett szent, mint Szent Antal, lelki magányba vonult. Ünnepnapja január 2-án van. A sütők védőszentje: Szent Pál püspök. A kávésok és fagylaltkészítők védőszentje: IX.Szent Lajos király. A gyertyaöntők és mézeskalácsosok szentje: Szent Ambrus püspök, egyházdoktor. Németországban, a német sütők magyarországi Szent Erzsébetet tekintették védőszentjüknek. - Steiner Gyula: Cukrászok és sütők háborús kincsesládája 1942. A cukrászok és csemegések védőszentje Szent Maklár remete, aki 408. körül halt meg. Alexandriában cukrászlegény volt, 40 éves korában lett szent, mint Szent Antal, lelki magányba vonult. Ünnepnapja január 2-án van. A sütők védőszentje: Szent Pál püspök. A kávésok és fagylaltkészítők védőszentje: IX.Szent Lajos király. A gyertyaöntők és mézeskalácsosok szentje: Szent Ambrus püspök, egyházdoktor. Németországban, a német sütők magyarországi Szent Erzsébetet tekintették védőszentjüknek. - Steiner Gyula: Cukrászok és sütők háborús kincsesládája 1942.

Pettrits István és József mézeskalácskészítő mesterek

Pettrics József és családja 1925-ben. Pettrics József mellett felesége, Gyűszű Anna ül . Hátul  balra Károly fia, jobbra József (ő 23 évesen meghalt). Gyűszű Anna mellett Pettrits István, jobb oldalon pedig Ferenc látható.

 

Pettrits József mézeskalácsos, viasz-gyertyaöntő és cukorkakészítő mester

Szekszárdon született 1873-ban. Elődei is mind mézeskalácsos iparosok voltak. Atyja, Gottfried mellett tanulta ki a szakmáját, azután mint segéd Grácban, Pozsonyban, Bécsben és Budapesten praktizált, Svájcban is működött. 1898-ban alapította Szekszárdon üzemét.

Végig küzdötte a világháborút. 1937-ben hunyt el. Halála után az üzemét felesége Gyűszű Anna vette át, István és Ferenc nevű fiaival. Harmadik fiuk Károly, cukrászmester. Mindhárom fiú mestervizsgát tett.

A cég számos kitüntetést kapott, 1926 óta gyárt műlépet, amivel országos hírnevet is szerzett. 1939-ben vezették be az ostyagyártást is.

Köszönöm szépen a képeket Petrits Szilveszternek

Post a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

error: Content is protected !!